Sötét öltöny és ágyékkötő – stílusteremtő férfiak a filmvásznon

GG, 2009. január 9. péntek

Robert Redford – A keselyű három napja (1975)

Redford az egész mozi alatt egyetlen ruhában látható, ezért szerelését igyekeztek úgy összeállítani, hogy az hűen tükrözze filmbeli karakterét: az aktakukac CIA ügynököt, aki számára váratlan és szokatlan veszélyhelyzetbe kerül. Kényelmes zakó, gyapjúnyakkendővel párosított ing adja meg az intellektuális imidzset Redford számára.

Malcolm McDowell – Mechanikus Narancs (1971)

Kubrick futurisztikus mesterműve nemcsak az ifjú filmrendezőket, hanem a designereket is megihlette. Annak idején a főszerepet játszó Malcolm McDowell nem is sejtette, hogy fehér krikett-nadrágja és a poénból ráhúzott ágyékvédője ekkora sikernek fog örvendeni. Többek közt Jean Paul Gaultier mondott köszönetet a színésznek, mivel ennek hatására teljesen megváltoztatta korábbi tervezői stílusát.

Cary Grant – Észak, észak-nyugat (1959)

Grant tökéletesen szabott szürke öltönye az amerikai filmtörténet legemlékezetesebb férfi ruhadarabja, azóta számos formában próbálták lemásolni, például Tom Cruise a Collateral- A halál zálogában, és Ben Affleck a Paycheck – A felejtés bére című moziban. A három gombbal záródó öltöny szinte végig látható a színészen, és sokak szerint felejthetetlen látványt nyújt.

Ewan McGregor – Trainspotting (1996)

Hogyan fejezd ki ruhákkal, hogy valaki drogozik? Végy hat vékonydongájú skót színészt és öltöztesd fel őket a helyi melós, igénytelen focihuligánok mintájára: műbőr dzsekik, olcsó poliészteres felsők, szakadt farmer. Ewan McGregor és semmirekellő haverjai, ha nem is divatosak, de mindenképp stílusosak voltak.

Jean-Paul Belmondo – Kifulladásig (1959)

Ha úgy próbálnánk felöltözni, mint Belmondo Godard filmjében, akkor a nyakkendőnk valószínűleg túl rövid lenne, a gallér túl szűk és a zakó túl bő. Ennek ellenére a színész az egyik legstílusosabb jelenség a filmvásznon. A dolog nyitja azonban nem a ruhákban rejlik, hanem a lezserségben, ahogyan viseli őket.

Marcello Mastroianni – 8 1/2 (1963)

Míg Amerika Cary Grantat ünnepelte, az Óceánon innen Marcello Mastroianni számított a hatvanas években a legstílusosabb férfiszínésznek. Fellini filmjében nem kérdéses, hogy Mastroianni kiről másolta a karakterét, hisz pontosan úgy öltözködött, mint Federico: magabiztosságot sugárzó fekete öltöny, fehér ing és fekete nyakkendő.

Harvey Keitel – Kutyaszorítóban (1992)

Senki sem szeret annyira a nagy ősök előtt tisztelegni, mint Tarantino. A Kutyaszorítóban a film noir előtt teszi ugyanezt. Tarantino igyekezett “tisztán” tartani a filmet, minden fekete, fehér, hétköznapi és egyszerű. Harvey Keitel öltönye ugyan Agnés B. francia designer kezemunkáját dicséri, de a többi ruhadarabot turkálókból és bolhapiacokról szedték össze.

David Hemmings – Nagyítás (1966)

David Hemmings fotográfus karaktere teljesen beleveti magát a dekadens londoni világba, nyitott Bentleyvel furikázik, Vanessa Redgrave és a topmodell Verushka mellett a félmeztelen Jane Birkint is lencsevégre kapja, ugyanakkor elhiteti velünk, hogy az igazi férfiak is hordhatnak fehér nadrágot zöld kordbársony kabáttal.

Tony Leung – Szerelemre hangolva (2000)

Vékony nyakkendők, sötét öltönyök és hagyományos női kínai ruhák növelik a két magányos alak közötti erotikus feszültséget. A film, amely a hatvanas évek Hong Kongjában játszódik, fontos apró részletek sokaságából tevődik össze: Maggie Cheung haja például négy órán keresztül készült a 15 hónapos forgatási idő minden egyes napján, a huszonvalahány ruha pedig, amit a filmben viselt, mind egyedi darab. Mindezek ellenére a filmben nem Tony Leung pedánsan lenyalt haja köti le a figyelmünket, hanem az a fájdalmas vágyódás, amit a két főszereplő egymás iránt érez.

Al Pacino – Keresztapa II (1974)

Stílustörténeti szempontból azért figyelemreméltó a sorozat ezen darabja, mert számos öltözködési és egyúttal életviteli stílust vonultat fel. Kezdve Pacino testhezálló öltönyével, a korai hatvanas éveket idéző Havana és Miami Beach-trenddel, a huszadik század korai éveinek ruházatát bemutató filmkockák (a visszaemlékezés jeleneteiben viseli őket de Niro), de emellett még a lóversenyek világába is elkalauzol. Pacinónak különösen jól állt a vérvörös szín, amit Coppola gyakran használt a Keresztapa filmekben, hogy a fenséget és a halált érzékeltesse.

[gg]

Címkék: , ,