Kampánydivatot néztünk: az erdmagyar politikus mindig laza, és mindig nőttére veszi a zakót

admin, 2020. szeptember 26. szombat

Márton Árpád kihajtott gallérját már soha nem fogjuk elfelejteni, ugyanúgy a védjegyévé vált, mint Tamás Sándornak a bajusz. Hiába mondanánk, nem mutat jól, nagyon idejétmúlt, sőt ideje se nagyon volt a kihajtott gallérnak, mert az már a Márton Árpádé.

Szezonja van annak, amikor a férfiak öltönyben, ingben és nyakkendőben öltöznek. Egy helyhatósági választási kampány végén vagyunk, illetve egy parlamenti választások előtt, úgy érezzük, épp ideje felfrissíteni, hogyan mutathatnak a jelöltek fessen. Nem hiszünk abban, hogy van egy tuti. Még a zokni-szandál kibékíthetetlensége sincs kőbe vésve, ahogy – mint Márton Árpád személye a bizonyíték – a kihajtott gallért sem kell feltétlen kerülni. Megnéztük a helyhatósági kampányt, és összegeztük a tapasztalatainkat.

Az öltönynadrág valahogy mindig hosszabb, mint amire az tervezték.
Majd belenövünk!

Erdélyi prototípushiba, amin az egyszer jelölt a leggyakrabban elcsúszik, hogy nincs megfelelő méretű öltönye. Igazán kár lenne felróni annak, aki legutóbb az esküvőjén vagy a ballagásán viselt öltönyt, a hétköznapokban pedig messziről kerüli, hogy minden passzoljon. Ebben az esetben talán erőltetni se nagyon érdemes, mert csak feszengeni fog benne. De nem csak az egyszeri jelölt nem ismerik a méreteit, hanem úgy általában senki.

Ha esetleg valaki mégis úgy dönt, hogy öltönyt választ, akkor érdemes arra figyelnie, hogy ne úgy nézzen ki rajta a zakó, mint akire épp rádobták, és a nadrágját se használja feltörlőnek. Ehhez a legfontosabb, hogy ne lógjon túl a zakó a vállon, feküdnie kell azon, és az ingujj legfeljebb másfél centire lógjon ki az öltönyből. Ideális esetben az öltönynadrág hossza állva pont a cipőnél ér véget, és nem buggyan meg rajta. Ülve ez azt jelenti, hogy villan a zokni, de az egyáltalán nem mutat jól, ha a lábszár is villan. Erre érdemes figyelni.  

Tipikus hiba.
Ehhez se nagyon kell, amit hozzátenni.

És egy kicsit a színekről. Öltönyben a feketét jobb kerülni, az igazi temetési szín, helyette inkább sötét árnyalatú szürkét/kéket/barnát érdemes választani. Ha nagyon akarunk figyelni a részletekre, akkor az öv és a cipő is legyen ugyanolyan színű, kerüljük az élénk színű, árnyalatú ingeket, és higgyük el, megéri nyakkendőt viselni. Ez egyébként egyáltalán nem jellemző a laza imázst építő politikusokra.


A zakó viselésnek egyetlen igazi szabálya van, a legalsó gombot soha nem kell begombolni, sőt ha leülünk, akkor egyáltalán nem kell begombolni. De azért mutatunk néhány jó példát.

Tamás Sándor nyakkendőhasználatát érdemes kiemelni, bár az öltöny az ő esetében is nagyobb, mint az elvárt standard.
Egy szinte tökéletes öltönyviselés. Kár, hogy nem látjuk az öltönynadrág hosszát.
Péter Ferenc kifejezetten a laza politikus imázsát építette, nagyon sokszor jelent meg egyszerűen ingben. Érdemes megfigyelni – ha éles a szemünk, akkor látni fogjuk – hogy az ing alá fehér pólót vett. Ez a legideálisabb módja annak, hogy elkerüljük a nyári hőségben, hogy a veríték átnedvesítse az ingünket. Más kérdés, hogy bizony az az ing egy számmal kisebb a kelletnél.
Úgy tűnik, Antal Árpád tudja, miként kell zakót viselni.
Egy bónusz kép a végére. Az idei kampánynak alig voltak női főszereplői, néhány községi polgármesterjelöltön kívül nem igazán kerültek a középpontba, így női divatot mutatni nagyon nehéz lenne. Egy kivétel van. Sándor Krisztina fenti szettjéről egyből tudtuk, hogy be kell kerüljön. Úgy meglepően bevállalós, hogy közben teljesen visszafogott. Itt a férfiak nem lényegesek.