Vogue címlapok

thistlelittle, 2011. január 10. hétfő

Zenei aláfestéshez klikk ide:
Madonna: Vogue

Vogue

Ebben a bejegyzésben néhány régi Vogue borítót lehet megcsodálni, illetve az 1892-ben, hetilapként induló magazin múltját, összefoglaló könyvbe is bele lehet lapozni/olvasni, hála a Googlebooksnak.
Számtalan Vogue borítót láttunk már és láthatunk nap mint nap, ezért amikor rátaláltam erre a linkre, azt gondoltam érdekes lenne megmutatni néhányat, még a fényképek előtti borítókból.

1917

A következő két borítót George W Plank tervezte, őt hosszú távú kapcsolat köti a Voguehoz. Munkáit gyakran Mucha és Klimt alkotásaihoz hasonlítják… és hát van benne valami.

1917 december
1919 november

Ezt pedig Joseph B. Platt, aki többek között Hitchcock Rebecca című filmjének is a művészeti igazgatója volt.

1924 december

Rengeteg nagy nevet és gyönyörűséges címlapot lehet találni a Vogue saját honlapján is, ahol kiadási év, a borítót tervező/készítő művész és lapszerkesztő szerint is keresgélhetünk.

1927 január

Azt hiszem a szó jelentésével (tünékeny divat) ellentétben a fenti címlapok arról is mesélnek, hogy ezek a formák, vonalak, színek, sosem szívódnak fel teljes mértékben, hanem újra és újra találkozunk velük, ha más nem egy-egy vintage bolt vállfáin.

Címkék: , , , , , , , , , ,

4 hozzászólás ”

  1. olvaso:

    érdekes képeket vagy témákat szoktál összeválogatni, de amikor kommenteled őket, attól borsózik a hátam…pl a végén a vogue ellentét…informált vagy, de semmi filozófia benned. semmi újat nem mond ez a pinkdáma, egy blog kellene vmit MONDJON.

  2. thistlelittle:

    @olvasó:
    Örülök, hogy tetszenek a témák, és sajnálom, hogy a többi kevésbé, vagy egyáltalán nem.
    Én nem gondolom azt, hogy a pinkdáma egy filozófiai fórum kellene legyen.

  3. olvaso:

    Nem filozófiai fórum kell legyen, hanem a mondandódból le kellene jöjjön, hogy érted mi zajlik a háttérben. H ismered a divatot, ami nem a föld ruháinak összessége, hanem masszív irányzatokat, társadalmi jelenségeket, életstílusokat takar. Akármilyen képet kiteszel, semmi újat nem tudsz mondani vele. Sztem te magát a divatot nem érted. Divatfórumnak mégiscsak divatfórum a pinkdáma, nem gondolod? Szted hány szakmában jártas, sőt, a divat iránt komolyan érdeklődő olvassa a blogot? Szted őket nem az érdekli, h érdekes személyek a saját fejükben továbbvigyék, értelmezzék ezt a nagyon komplex világot? Ezt csinálhatod filozófiával vagy kőkemény szakmai tudással. A második, már bocs de nincs neked, ha a d&g t most fedezed fel…hol voltál amikor galliano, tom ford, mcqueen az első lépéseit tette? Akkor már RO ban is lehetett informálódni…

  4. thistlelittle:

    Kedves Olvasó!

    “A blogok gyakorlatilag semmiféle formai vagy tartalmi megkötéssel nem rendelkeznek, bár többségük továbbra is hosszabb-rövidebb, döntően szöveges bejegyzésekből áll.” (forrás: Wikipedia)
    Ebből kifolyólag nem hinném, hogy van olyan, hogy “le kell jöjjön valami”…
    Értem, hogy mi az, amit hiányolsz, vagy igényelsz, de mint a Blog címe és színei is sejtetik, nem tudományos elemzések platformjaként identifikálom a Pinkdámát. Számomra a divat inkább olyan szempontból érdekes, hogy milyen oldalakról, hány irányból lehet azt megközelíteni, megfigyelni. Azok a formák érdekelnek jobban, amelyek a látvánnyal, a vizualitással kapcsolódnak, és nem a mögötte feszülő kőkemény elmélettel. És igen, kell, hogy az emberek a fejükben továbbvigyék, értelmezzék ezt a komplex világot, de ez egy nagyon szubjektív dolog és szerintem képesek rá azok a halandók is, akinek nem adatott meg, hogy Alexander McQueen kezét fogják első lépéseinél. A beválogatott képek és linkek pedig arra hivatottak, hogy elindítsák az olvasókban ezt a személyes folyamatot. És ha a szakmai tudás hiányzik, akkor biztos vagyok benne (hiszen a hozzászólásodból kiderül), hogy tudod milyen betűnél keresgélj a könyvtárban, abban az esetben pedig, ha mégis blogot szeretnél olvasni, akkor ajánlom figyelmedbe a SFB-t (www.streetfashionbudapest.hu), amely a “kortárs kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatát célzó, az eddigi kutatásoktól markánsan különböző, kísérleti, mintaértékű projekt, melyet a BTM Kiscelli Múzeum muzeológusa, Simonovics Ildikó a Madok program keretén belül indít el.”