Van-e erdélyi divat?

kgy, 2014. szeptember 2. kedd
Thorma János - A réten

Thorma János – A réten

Értelmezés kérdése, akár azt is mondhatjuk, van, de szerintem nagy merészség a divatnak határt szabni. Vannak viszont olyan divattervezők, akik szűk környezetüknek szólnak, és nem akarnak vagy nem tudnak körükből kitörni. Itt van például a Delikates, a csíkszeredai „divatszalon”. Elsődleges szempontjai gazdasági jellegűek, hosszú távú céljai esetleg odáig nyúlnak, hogy országos divatmagazinokban is cikkezzenek róla. Felvállaltan egy szűk, térben is jól behatárolható rétegnek, az erdélyi magyar vásárlóközönségnek szól. Tehát van olyan profilú vállalkozás, amely e szűk szegmens igényeit elégíti ki.

2-delikates

Az erdélyi divatról alkotott álláspontomat György Eszter, a Delikates egyik divattervezője változtatta meg, a vele való beszélgetés után kezdtem a kérdés árnyalatain is gondolkodni.
Elméletem eddig radikális volt: nincs erdélyi divat, ehhez nincs infrastruktúrája, túl kicsi és túl szegény környékünk.
Egy divattervezőnek szakmailag akkor kezd súlya lenni, ha munkái nem csupán elkelnek, de tud és beszél róla a szakma (pl. divatkritikusok, divatszakértők, buyerek és mecénások). Van néhány ilyen erdélyi divattervező.
Egyik kedvencem Oláh Gyárfás, régen a Rozalb de Mura tervezője volt, mostanság a Patzaikin divattervezője.

3-patzaikin

Ezt a modellt 2012-ben tervezte Oláh Gyárfás, akkoriban, amikor a román olimpiai mezt is.

Keszeg Ágnes, a hazai szakma ünnepelt illusztrátora, a textiltervezés sem idegen tőle. Gyönyörűen ível a karrierje, arra vagyok kíváncsi, néhány év múlva honnan köszönnek vissza a munkái? Mert külföldi lapokban már most gyakran találkozni illusztrációival, textilterveit önálló sálakként, vagy terülőmintákként ismerheted.

4-keszegagnes

Például Irina Schrotter (Lucian Broscățean a ház divattervezője) tavalyi kollekciójához ő tervezte a terülőmintákat.

5-keszegagnes

(Ágnes kerámiababáit meg sem említem.)
Vagy ott van Varga Kinga, szatmárnémeti divattervező, Bukarestben népszerű, de alkotásaival mintha egy helyben toporogna. Részt vett egykor, amikor még megszervezték, a iași-i divatheteken. Tehát a hazai szakma tud róla, de eddig látványosan nem győzte meg a külföldit.

6-kingavarga

Románia nagy reménysége Lucian Broscățean. Amikor először hallottam róla, éppen a szárnyát bontogatta és korántsem tartották a romániai divatszakma új generációja vezéralakjának. Azóta kibontakozott, meggyőzte a bukaresti kritikusokat, néhány éve jelen van a berlini divathéten, de egyelőre a londoni és a párizsi kifutókra nem jutott el. Ezt csak az évekkel magyarázom, mert sok időt igényel ilyen pályát bejárni, s talán Lucian Broscățeannál ez az idő még nem telt ki.

7-lucianbroscatean

Folytathatnám Stephan Pelgerrel. Célja Párizs; Berlinben már önálló divattervezőként mutatja be alkotásait, még mindig felfele mutat pályája.

8-stephanpelger

De ugye, ez is olyan név, amelyről nem Erdély jut eszedbe? Szerintem Oláh Gyárfásról, Keszeg Ágnesről, Lucian Broscățeanról sem. Mert munkájuk a művészetről, nem az erdélyiségről szól. Perspektíváik és céljaik is ezen jóval túl mutatnak.

Nyáron kerestek meg azzal, hogy moderáljak egy kerekasztal-beszélgetést az erdélyi divatról. Ez a megközelítés nagyon lehatárol, botor dolognak tartok egy kreatív területet nemzeti érzületből/érzülettel megközelíteni.

Címkék: , , , , , , ,

2 hozzászólás ”

  1. zirzabella:

    Inkább erdélyi divattervezésről esik szó a cikkben, mint divatról: a divat fogalmába szerintem (mezei felhasználó szerint) nem csak a tervező, hanem az üzletekben kapható konfekcióáru, sőt, maga a célközönség is beletartozik, aki az adott ruhadarabokat viseli. Nem tudom, pontosan hogyan fogalmaztak a kerekasztal szervezői, de elképzelhetőnek tartom, hogy ők is az utóbbi, tágabb értelemre gondoltak.

    És ha ennél a tágabb értelemnél maradunk, annyi minden van, amiről szívesen hallanám nálam okosabbak véleményét.

    Például hogyan befolyásolja az öltözködésünket az, hogy kábé két évtizede minden sarkon turkáló működik, és sokak számára ez az egyetlen árkategória, amit megengedhetnek maguknak?

    Vagy miért van az, hogy ugyanabból a kínálatból teljesen másképp öltözik fel egy falun élő, nagyvárosban tanuló 16 éves, mint a nagyvárosban lakó osztálytársa?

    Vagy miért van az, hogy hallótávolságon kívül, egyszerűen csak a megjelenés alapján megkülönböztethető egy román és egy magyar lagzismenet (akkor is, ha mind ugyanabban a kisvárosban élnek)? Miért érzem úgy, hogy általánosságban az erdélyi románok jobban öltözöttek, több stílusuk van, jobban követik az aktuális divatot, mint az erdélyi magyarok? Vagy nincs is igazam?

    Vagy milyen alternatívák kínálkoznak egy erdélyi, nem túl nagy, de azért megyeszékhely városban élő negyvenes nő számára, aki a saját korosztályához illő, de azért stílusos, egyedi, divatos cuccokat keres? Egyáltalán: mi a társadalmilag elfogadott öltözködés egy negyvenes (ötvenes, hatvanas) erdélyi nő számára?

    És így tovább. Most látom, olyan, mintha interjút készítenék az ismeretlen cikkíróval, utólag is elnézést, de azért örülnék, ha válaszolnál :)

  2. kgy:

    Kedves zirzabella! Valóban csak a divattervezés szempontjából közelítettem meg a divatot: először azért, mert a dolognak ez az oldala jobban érdekel, másrészt, mert annyira átfogó a kérdés, hogy egyszerre taglalni túl sok lenne. De köszi a tipeket! Apránként mindegyikre válaszolok. Dióhéjban talán annyit, hogy az öltözködési szokásainkat társadalmi és anyagi helyzetünk határozza meg, a kínálat peddig ehhez igazodik. :)