Posts Tagged ‘Zara’

Ha január, akkor leárazások!

szombat, január 12th, 2013

Az embersereget, amit nemrég még a karácsony előtti vásárlási láz hajtott, most a leárazások bolondítják meg. Habár még a tél javában tart (lásd a csütörtök hajnalban Csíkszeredában mért -28 fokot), az üzletek már mind ráhangolódtak az idei szezon téli ruháinak kiárusítására. Ezért szétnéztem a különböző fast fashion oldalakon, és összeállítottam nektek egy kis vásárlási útmutatót.

(tovább…)

Kiből lesz stílusikon?

szombat, november 3rd, 2012

Olyanok, mint két tojás, mégis csak egyiküket ünnepeli a divatvilág, csak egyikük ruhatáráról vezet naplót a New York Times, s csak egyiküket ismerjük stílusikonként. Miért nem beszél többet a divatszakma Pippa Middletonról és Lee Radziwillről? Mindketten legalább/majdnem annyira csinosak, mint nővérük, stílusukban sincs sok kivetni való. (tovább…)

Kardigánt a hűvös estékre!

péntek, augusztus 3rd, 2012

Így augusztusban már hűvösebbek az esték, jól jön ha van nálunk egy felső – akár sétához, akár teraszon üldögéléshez a hullócsillag- és szúnyogszezonban. A kardigán egyik alapdarabja a női ruhatárnak, tökélesen passzol mind a sportos, mind az elegáns öltözékhez. Mindig divatos és számtalan variációja létezik. (tovább…)

Vadászkörút: ruha szilveszterre

szerda, december 28th, 2011

Az előző bejegyzésben megmutattuk, hogy mit viseljen az, aki stílusosan szeretne csillogni a szilveszteri koktélpartin.
De hogy egy kicsit itthoni vizekre is evezzünk, hat fast fashion üzletben jártunk és néztük meg mit kínálnak azoknak, akik szilveszterre keresnek ruhát.

Kiss Boglárka: van, hogy ötpercenként kényszerít valami a stílusváltásra

csütörtök, április 9th, 2009

Gardrób sorozatunkban most Kiss Boglárka, a kolozsvári Sapientia Fotóművészet, filmművészet és média szak negyedéves hallgatójának szekrényében turkáltunk, és igazán merész darabokat találtunk.

Honnan vásárolod a ruháidat? Melyek a tuti helyek?

Minden turkáló és minden ócskapiac tuti hely, nem is kell vásárolni hozzá, elég, ha végignézem a vicces, régi szabású ruhákat és jókedvem lesz tőle. Ha pedig kitalálom, hogy valami tényleg retrót szeretnék, sehol máshol meg nem kapom, csak ezeken a helyeken. Ilyen példul a nagyváradi ócskapiac. Néha meg tudom győzni édesanyámat, hogy varrjon nekem valamit. A legutóbbi ilyen eset a fehér tüllszoknyám volt.

Sok csillogó, aranyozott-ezüstös ruhadarab lóg a szekrényedben, miért vonzódsz hozzájuk?

Ha hinnék a buddhizmusban, akkor meggyőződésem lenne, hogy előző életemben valami szarkaféle voltam. Nem nagyon tudom másként megmagyarázni ezt a fura vonzalmat a fénylő tárgyak és a csillogás iránt.

Ha lehetőséged lenne rá, melyik designertől vásárolnál, kinek a kreációi tetszenek?

Ha rengeteg pénzem és lehetőségem lenne rá, akkor Dior kosztűmöket vásárolnék, az ötvenes évekből, illetve a húszas évek Chanel ruháira is költenék néhány ezer eurót. Ezeken kívűl nagyon szeretnék egy teljesen kortárs Zara selyeminget.

Fontosak számodra a kiegészítők?

Előfordul, hogy nem mindig van hangulatom kitalálni, mi legyen az aznapi összeállítás, ilyenkor jó ha van néhany kiegészítő, amivel bármilyen ruhát fel lehet dobni. Szúrható, csatolható, akasztható, tekerhető, csillogó-villogó, színes izék, gombok, fülbevalók, harisnyák, brossok, nyakláncok, karkötők, napszemüvegek.

Nincsenek bevállt helyek, ahonnan beszerezhetőek, a bolhapiacok és a kínai üzletek ugyanolyan jó lelőhelynek bizonyultak számomra. De van amikor csak beléjük botlok, egy budapesti szemeteskukában (a legnagyobb és legretrósabb napszemüvegem egy öreg néni hagyatékából származik), vagy New York utcáin (műanyag karkötők, nyakláncok).

New York-ban nem hagyományos módon jutottál hozzájuk…

Miutan végigfényképeztük a Time Square-t az egyik metróállomás mögött megpillantottunk egy rakás műanyag zsákot, amelyekben egy koldus kutatott. Odamentünk, megnéztük mi is, és kiderült, hogy leárazott bizsukat és szemüvegeket dobtak ki. A koldussal való egyezkedés után mi is kukázhattunk a zsákmányból.

Hogyan jellemeznéd a saját stílusodat és mennyire változik az évek során?

Saját stílus? Ez szerintem túlságosan merész és nagyképű megfogalmazás. Valami hangulattól függő eklektikus masszának nevezném leginkább. Ami pedig a változást illeti… hááát… nem évek kellenek, hanem napok, de van olyan reggel, amikor ötpercenként kényszerít valami a stílusváltásra.

Ebből, és az emiatt felgyülemlett ruhaáradatból pedig a Sapientiás forgatások is profitálnak, mivel az évfolyamon készült legtöbb filmben fel-fel bukkannak a ruháim.

[gg]