Posts Tagged ‘Ferencz Borbála’

Az első erdélyi magyar divattervező a BCEFW-n: Ferencz Borbála

csütörtök, november 1st, 2018

A budapesti divathét Young Talents programjában bemutatták a marosvásárhelyi születésű Ferencz Bori diplomakollekcióját. Nagy sikernek örvendett.

Bori 2018-ban végzett a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen (UAD), júliusban be is mutattuk a diplomakollekcióját.  Emellett tavaly novemberben is írtunk róla az In Extenso által szervezett verseny kapcsán. Most pedig újra feltűnt, ez alkalommal Pesten, a BCEFW első napján. Lelkesen fogadta a magyarországi közönség az ingruháit.

Kollekciója alapanyaga ócskapiacról és second hand üzletekből származik. Ezekkel akarja felhívni a közönség figyelmét a divatipar káros hatásaira. A munkafolyamatok egy részét Instagram oldalán meg is osztotta követőivel.

View this post on Instagram

#trash #texturebomb #inspiration

A post shared by ferenczborbala (@b_o_r_b_a_l_a_) on

Bori annak is köszönheti a divathéten való a részvételt, hogy a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyik szakkollégiumának, a MarkeTeamnek a divatipari kutatását nagyban elősegítette.

Kérdésünkre, hogy milyen érzés volt bemutatni a saját kollekcióját a nagyközönség előtt, azt válaszolta:

Nagyszerű lehetőség volt a BCEFW- en bemutatkozni. Megtapasztalhattam egy nagy volumenű divatrendezvényen való részvétel velejáróit, az előkészületektől a backstage munkálatokig. Alkalmam nyílt találkozni a többi designerrel, ismerkedni a modellekkel, sminkesekkel fotósokkal, illetve feedback-et kaphattam a szakmabéliektől, szervezőktől, bloggerektől. Nem beszélve arról, hogy egy nemzetközi közönség előtt mutathattam be a munkáimat.

Bori diplomakollekciójára a budapesti divathét szervezői mellett a romániai szakma is felfigyelt, az idei Elle Magazin a legjobb fiatal tervező díjára jelölte. Szavazni rá ezen a linken lehet november 12.-ig.

Fotók:  Fülöp-Pál Ábel

Férfiaknak szánt kollekciót készített szemétből Ferencz Bori, ezzel (is) felforgatná a divatot

péntek, július 20th, 2018

Jelenleg az Electric Castle divatsarkában találkozhatunk a marosvásárhelyi Ferencz Borival, ott árulja műanyagból készített fülbevalóit, illetve (leginkább csak megmutatja) a legutóbbi diplomakollekciójának darabjait. Bár valószínűleg ezen az esős fesztiválon talán még vevője is lenne a főleg átlátszó műanyagból készült kabátoknak, ő most inkább csak megmutatni szeretné. Itt kerestük meg mi is.

A Fashion & Design Unplugged sátrában mutatja a legfrissebb, The Return of The Shreds kollekcióját

A kollekcióiról (pontosabban egy tervéről, amelyet egy versenyre készített) már korábban is írtunk cikket, és most, hogy az UAD-gálán bemutatták a legújabb kollekcióját, elérkezettnek láttuk az időt, hogy egy kicsit részletesebben is megmutassuk a munkáit, amelyet főleg férfiaknak készít. Erről is kérdeztük először.

“Sokkal érdekesebbnek találtam a férfi divatot, mint a nőit. A nőiben már szinte mindent megalkottak, a férfi divatnak viszont még nagyon sok olyan korlátja van, amit le lehet építeni. Amúgy sem magunkra szoktunk tervezni, a női divattervezők sem a saját alakjukra terveznek, hanem a kifutón is látható sovány modellekre. Általában szakadék van az öltözködésünk és a tervezett ruhák között. Annyiban lehet nehezebb férfinak tervezni, hogy sokkal több társadalmi megkötése van a férfidivatnak” – mondta.

Elmondása szerint kifejezetten szeret zsonglőrködni a társadalmi megkötöttségekkel, azokra reagálni, felrúgni vagy nem felrúgni azokat, mert így tud üzeneteket, koncepciót társítani a kollekciója mellé, és így tud olyan ruhákat kitalálni, amiket nem nagyon láttunk eddig. “Hogyan nézne ki a férfi estélyi ruha? A történelemből lehetnek példáink, amiből kiindulhatunk, de a 20. században már nem nagyon létezett” – vette fel egy férfi estélyi ötletét. A legújabb kollekciójában is olyan ruhadarabokat tervezett, amelyeket eddig főleg a nők viseltek; férfiakon még nem igazán lehetett olyan inget látni, amely annyira hosszú, hogy már ruha, és nem kell alá semmit venni. “Én nyitott vagyok” – jegyzi meg.

Ferencz Borbála

“Én még azért vállalhatom be ezt a témát, mert diák vagyok. Úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz a folytatásban, de ameddig megtehetem, a legmeredekebb ötleteket is szeretném megvalósítani. Azt nem tudom, hogy a jövőben mennyit tudok hétköznapi kollekciókba átültetni. Másrészt az egyetemi kollekcióknál gyakran a kifutóra, a koncepcióra és az üzenetre koncentrálunk, és ehhez tökéletes alapanyag a férfidivatnak a ki- és befordítása” – reagált arra felvetésre, hogy miért nem a nőknek tervez estélyi ruhákat, miért választotta a nehezebbnek tűnő férfi divattervezést annak ellenére, hogy pl. egy bukaresti üzlet tulajdonosa is figyelmeztette már arra, hogy “a homofóbia miatt képtelenség eladni a férfi ruhákat Romániában.”

“Az a néhány ember, aki érdeklődik a téma iránt, vagányan szeretne öltözködni, az megtalálja a személyre szabott ruhákat. A tömegek nem vállalják be. Nekem az nem éri meg, hogy egyszerű inget gyártsak, mert nem tudom felvenni a versenyt a Zarával és társaival. A román dizájnerek közül éppen ezért nagyon kevesen foglalkoznak férfi divattal” – mondta.

Már az alapképzés utáni diplomamunkája is egy férfiaknak szánt kollekció volt. “A férfiideál változásait próbáltam körbejárni. A nőideál elég látványos utat járt be az elmúlt évszázadban, ami a ruhák terén is látványos volt, a fűzőtől eljutottunk a miniszoknyáig és a farmernadrágig. Ehhez képest a férfi divat alig változott, néha szűkebbek, néha bővebbek voltak a nadrágok, de nagy változás nem volt. Továbbra is a zakó maradt a formális viselet. Most a nagy nemzetközi divatházak kifutóin már változik, és általában ami a kifutón történik, az előbb vagy utóbb a hétköznapi viseletben is megjelenik” – magyarázta.

Az alapképzés diplomamunka kollekciójának (Sons of Cephissus) egyik darabja

Sons of Cephissus kollekció

Elmondása szerint nem női ruhába akarta a modelljeit öltöztetni, hanem inkább új lehetőségeket keresett. A klasszikus motoros férfiviseletet alakította át olyan szempontok szerint, amelyek egyáltalán nem hagyományosak a férfidivatban. “Például óriási kivágásokat tettem a vállra. A férfi divatban nem szokás dicsekedni a vállakkal. Már azt megszólják, akinek túl nagy a dekoltázsa. Persze vannak az ujjatlan atléták, de azt csak ritkán, a legmelegebb nyári időben viselik a férfiak. Ezzel szemben egy olyan estélyi ruha, amiből kilátszik a nőnek a válla, teljesen bevett, külön szépnek számít. Ezekkel a gondolatokkal játszottam el, hogy miért nem látunk soha egy férfi combot, hasat vagy vállat” – mesélte az akkori diplomakollekciójáról.

A magiszteri munkájában a férfiruhák iránti szenvedélyét egy másik érdeklődési területével, az újrahasznosítással ötvözte. Egy pécsi Erasmusos áthallgatás hatására kezdett el kerámia ékszereket gyártani, amit követett süthető gyurma, majd az újrahasznosítható műanyag.

Újrahasznosított műanyagból készített fülbevalói

“Pécsen volt egy lány, aki porcelán és kerámia gyűrűket készített, és nagyon tettszettek. Amikor hazajöttem, hiányzott a kerámia, amivel Pécsen foglalkoztam, de olyan körülményeket, amelyek az ottani egyetemen megvoltak, itthon esélyem se volt megvalósítani, minimum 800 fokra kemencét nem tudok otthon felfűteni. Ezért vettem süthető gyurmát, aminek ráadásul tettszettek az élénk színei is. Azokat az ékszereimet akartak először megvásárolni az emberek. Az újrahasznosítás meg onnan jött, hogy sajnáltam kiadni a pénzt gyurmára. Néztem, hogy annyi műanyagot kihajítunk, én meg veszem a gyurmát. Akkor kezdtem el kísérletezni a műanyaggal. A Youtube-on láttam olyan videókat, ahol megolvasztják a dugókat, és mindenfélét készítenek belőle. Nagyon sokat kísérleteztem, édesanyám tudná csak elmondani, hány edényt ragasztottam össze, amikor az olvadt műanyag kilapításával próbálkoztam. Azóta a kolozsvári keramikusokat is megtaláltam, és készítettem már kerámia ékszereket is” – nyilatkozta.

A mostani kollekciójának minden szettje egy saját printek alapján készült ingruhából és egy teljesen egyedi kabátból áll. Az ingruhák a kollekció viselhetőbb darabjai, ezekből utánagyártatni is lehet, ha igény van rá. A kabátok ezzel szemben egyediek, főleg átlátszó műanyag közé vart szemétből készülnek. “A bonjaimtól és vonatjegyeimtől kezdve a ruhák szabásakor keletkezett anyagdarabokig sok mindent belevarrtam”. Amelyek pedig nem átlátszók, azok anyagmaradékokból, szurkolói sálakból kollázsok.

“Romániában a divattervezés egyébként egy kicsit az újrahasznosítás szintjén működik, alig lehet új anyagokat kapni. Nem az van, hogy megrendelsz egy gyártól egy anyagot, hanem elmegyünk a lerakatba, és felhasználjuk a megmaradt három méternyi érdekes anyagot” – mesélte.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

“Az újrahasznosítás gondolata érdekelt. Borzasztó rendetlen ember vagyok, és azt látom, hogy csak gyűl és gyűl a szemét. A műanyag kapcsán pedig folyton belefutottam abba, hogy miként is néz ki az óceán, a világnak az a szemetes oldala, amiről nem szeretünk beszélni. Ezt szerettem volna valamennyire most láttatni. És a divatipart, amely ezért a leginkább felelős: a fast fashiont. Azt követtem végig, hogy mikor változott meg a divat. Például már az első ipari forradalom idején nagyot zuhant a ruháknak az értéke, már akkor megjelentek a szövőgépek és már akkor lehetett szériában gyártani a ruhákat. És onnan jutottunk el oda, hogy naponta több millió példányban gyárt a H&M, a Zara és a társai” – indokolta  a motivációját, majd beszélt a koncepció kialakításáról is. Egészen a 16-17. századi, puffos ujjú öltözetekig nyúlt vissza a kabátok megalkotásánál, ezeknek a drága ruháknak a sziluettjeit állította kontrasztba az olcsó ruhák jelentette szeméttel.

“Ez a kollekció láttatni akarja a helyzetet. Annyira gyakran hallunk a témáról, viszont nagyon ritka, hogy tényleg történne valami, főleg a nagy cégeknél. Én is vettem a H&M-ből olyan ruhadarabot, amire rá volt írva, hogy újrahasznosított farmerből készült. És lehet, hogy ez igaz, de a gyártási folyamatán nem változtattak, ugyan úgy legyártottak napi 10 millió darabot abból a ruhából Bangladesben. Ezekre pedig akkor is ráteheti az újrahasznosítást jelző címkét, ha annak csak egy darabkája készült újrahasznosított ruhából. Az nem változik, hogy rengeteg fölösleges ruhát legyártanak. Már neve is van a folyamatnak: greenwashing” – magyarázza, majd megjegyzi azt is, hogy a gyártók mellett a fogyasztók hozzáállásán is változtatni kellene.

“Romániában még szinte státusa van a fast fashion üzleteknek; Zaraból vásárolni valami. Finnországban is voltam Erasmusszal, és a lakótársaim biztatására egyszer leárazáskor bementem a Zarába. Úgy nézett ki, mint egy turkáló, minden 3 euróba került. Ott a fast fashion tényleg ennyire fast fashion, az a lényeg, hogy vegyed” – tette még hozzá.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

Bori a kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem mellett sok helyen megfordult, ahogy említettük, tanult már Pécsen, gyakorlatozott Finnországban és Magyarországon is. Sőt, magiszteri képzésre a MOME-ra is jelentkezett, fel is vettek, de végül nem azt választotta, mert mint fogalmazott, nem érezte, hogy támogatnák azt a meredek irányt, amerre menni akart. Ennek kapcsán beszéltünk a kolozsvári divattervezési képzésről is egy keveset.

“(A MOME-n) sokkal gyakorlatiasabb irányt képviselnek, kevésbé szempont a vizualitás. Én az alapképzésemen viszont megálmodni és nem kivitelezni tanultam meg a ruhákat. Itt a felszerelés limitált, Budapesten például kötőgépek és minden más eszköz a rendelkezésemre állt volna. Az anyaghiányt és az egyéb hiányosságokat itt azzal próbáljuk pótolni, hogy mindenfélét igyekszünk kitalálni annak érdekében, hogy minél látványosabb, érdekesebb és egyedibb legyen a kollekciónk” – mondta, majd beszélt általánosan is a kolozsvári képzésről.

Elmondása szerint a kolozsvári egyetemen a legnagyobb hangsúlyt arra fektették, hogy kialakítsanak bennük egy vizuális nyelvezetet, és nem arra, hogy megtanítsák varrni, aminek szerinte tervezési szempontból is megvannak az előnyei. “A tervezésre fektetik a hangsúlyt, tehát egyszer a rajzok, az illusztrációk legyenek meg, és majd csak a konkrét ruhák. A picit talán fektethettek volna nagyobb hangsúlyt a kivitelezésre, mert akkor kevésbé szenvedtem volna a ruhák megvarrásakor, de ha én előre tudom, hogy mennyire macerás egy zakónak a gallérját megvarrni, akkor lehet, nem is fogom megtervezni. Meg is köti az embert, ha tudja, ő kell megvarrja. Diákként nem terveztem volna meg azokat, amiket megterveztem, ha tudom, én kell megvarrjam” – mondta.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

Unisex ingruha. A tervezőjén legalább annyira jól működik, mint a fiú modelleken

Európa-szerte árusíthatják a marosvásárhelyi divattervező munkáját

szerda, november 22nd, 2017

Ferencz Borbála marosvásárhelyi születésű divattervező munkája is döntős az Auchan áruházlánc által szervezet Capsul Collection versenyen, amelynek célja fiatal hazai divattervezők alkotásainak népszerűsítése. A verseny győztesének munkáját jövőre a hipermarket In Extenso ruhamárkájának a neve alatt fogják majd forgalmazni Európa-szerte, az őszi-téli kollekció részeként.

Jelenleg a megmérettetés harmadik és egyben utolsó fordulója zajlik, eddig a munkákat egy nemzetközi zsűri válogatta, jelenleg (november 23., csütörtök délutánig) pedig már egy Facebook-szavazás zajlik. A kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen tanuló Borbála mutatta be az általa tervezett ruhát a Pinkdámának.

“A tanáraim hívták fel rá a versenyre a figyelmem. Elsősorban azért jelentkeztem, mert kihívás volt számomra, hogy ekkora közönségnek tervezzek ruhát. Az egyetemen sokkal művészibb projektjeink vannak, sokkal elvontabb dolgokat tervezünk. Fontosnak gondoltam viszont a hétköznapi ruhák tervezését is. A hétköznapit úgy értve, hogy mindenképp egy viselhető, a tömegek számára elérhető ruhát tervezzünk. Ezen kívül persze a nyeremény is kecsegtetett, úgy a pénzben, mint a lehetőségben egyáltalán, hogy Európa-szerte árulják a munkámat” – mondta.

Az Auchan versenyére tervezett ruha

Az Auchan versenyére tervezett ruha

Részletesen beszélt ugyanakkor a tervezés folyamatáról is, hogy milyen szempontokat kellett figyelembe venni, hol kellett a moodboardhoz igazodnia, illetve milyen területen engedhette szabadon a fantáziáját.

“Amikor kapunk egy témát az egyetemen, akkor legtöbbször magamból indulok ki, hogy nekem mi tetszene, miként szeretném. Teljes mértékben az én világképem és az elképzeléseim érvényesülnek. Ennek a minikollekciónak a tervezésekor viszont azt helyeztem előtérbe, hogy mit szeretne és tudna egy átlagos nő is viselni, aki nem túl magas, nem túl sovány és szinte az összes korosztályba tartozhatna. Ezért nem gondolkodtam azt, hogy nagyon szűk kellene legyen, de túl nagy dekoltázst sem szerettem volna. Tehát hogyha valaki nem pont modell soványságú, akkor eltakarhassa vele, amit szeretne, de azért mégis feminin jelleget akartam kölcsönözni neki. Mindenképp onnan indultam ki, hogy valami nagyon funkcionálisat akarok, és ehhez próbáltam hozzáadni a saját elképzelésemet.

Több témát is megadtak inspirációként, én a kristályszerkezeteket választottam, de volt neonfényszerű struktúra és más csillogó dolgok is. Ez nem azt jelenti, hogy csak ezek lesznek a 2018-as tendenciák. A verseny szervezői ezeket választották ki, mint amelyeket viszont szeretnének látni a jövő évi ünnepi kollekciójukban, mert arra készülnek el.

Terrazzo-minta (illusztráció)

Terrazzo-minta (illusztráció)

A művészibb ötleteimet a nyomtatott mintába fektettem. Nagyon szeretem a terrazzo és kő felületeteket, és ebből inspirálódtam. Több printet is készítettem, ebből kettőt használtam fel, fentinek kockás háttere van, míg lent egyszerű szürke. A kockás háttérnél szándékosan akartam egy kontrasztot a szabad kézzel rajzolt terrazzo-foltok, -amőbák és a háttér között, ami a photoshop üres dokumentumának a mintája” – magyarázta.

A marosvásárhelyi divattervező ruhája mellett még két másik van versenyben, itt lehet szavazni lájkolással. Bár öt darabos mini kollekciót tervezett, de csak egyet kellett meg is varrni, és kép is csak erről kerültek fel az áruházlánc oldalára. Borbála csak annyit mondott a Pinkdámának, mind nadrág, mind ing van köztük, persze elegánsabb formában. Az nem volt pontosítva, hogy esetleges megvarrnák mind az öt darabot.

Ferencz Borbála

Ferencz Borbála

Ferencz Borbála 2016-ban diplomázott a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen, jelenleg ugyanitt végzi a magiszteri tanulmányait. 13 éves kora óta készít ékszereket, kezdetben főleg magának, de közben fokozatosan rájött, hogy másoknak is lenne igénye rá. Ugyanakkor nagyon látványosak a férfiak számára készített kollekció is. Állítása szerint sokkal izgalmasabbnak tartja a női divatnál a férfit, csak itthon kevesebben kísérleteznek vele, és nehezebb is eladni, de ameddig még diák, szabadon engedi a fantáziáját, inkább nekik tervez. A munkáit a Facebook oldalán és az Instagram profilján lehet követni, de ide is beszúrok néhányat.

A ZAIN kiállításon bemutatott ékszerei

A ZAIN kiállításon bemutatott ékszerei

Részletek a diplomamunka kollekciójából

Részletek a diplomamunka kollekciójából

A diplomamunka kollekció  (Sons of Cephissus) egyik darabja

A diplomamunka kollekció (Sons of Cephissus) egyik darabja

Sons of Cephissus kollekció egy kicsit másként

Sons of Cephissus kollekció egy kicsit másként