Posts Tagged ‘dior’

Kis gonoszkodás a divat berkeiben

szerda, június 27th, 2012

A csipkelődés a nagy couture divatházakat sem kíméli!

Nemrég látott napvilágot egy rebrandelt logósorozat, amelyben  néhány nagy divatház márkajelét rajzolták át kis gonoszkodással, a legfrissebb pletykák alapján. Ezekből válogattunk néhányat és jöjjön hozzá az insider információ is:

a múltheti YSL → SLP hír – Hedi Slimane, az Yves Saint Laurent divatház új kreatív igazgatója rosszat álmodott egyik éjjel és úgy döntött, hogy ezután Saint Laurent Paris-ra kereszteli át az általa vezetett divatmárkát. Szakmai és fashionista körökben kisebb megbotránkozást váltott ki a hír, ugyanis senki nem gondolta volna, hogy egy tollvonással csak így át merészel bárki is nevezni egy félévszázados haute couture brand-et

Hades – a Hermès divatház saját házanépe körében leplezett le táskahamisítókat, majd a szegény hamisított táskákat, látványos példastatuálás-képpen elégette

Alexander McDuchess – az apropó: a tavalyi királyi esküvői ruha, Kate nagy népszerűsége és az, hogy továbbra is gyakran visel McQueent

Chanel/Choupette – Karl Lagerfeld egomán, különc és kissé bogaras, ez tény és való. Nemrég viszont egy kissé meredek hírt tudhattunk meg tőle: Choupette, a Kaiser kamasz macskája úgy él, mint egy hercegkisasszony: Karl asztalánál eszik, két iPadja is van (a gazdi szerint ő az iPet), azokon játszik, saját twitter-feedje és kétfős kiszolgáló személyzete van 24/7, akiknek többek között az a feladatuk, hogy naplót vezessenek őkisasszonysága mindennapjairól. Pff.

Kantpronounce – Mary Katrantzou tervezőnő családnevének helyes kiejtése és leírása kemény dió

Burbailey – fricska Christopher Bailey, a Burberry mindenható kreatív igazgatója felé

a Dior és Raf Simons románca – miután John Galliano-t hírhedt nácizása miatt menesztették a Dior ház éléről, mindenki azon fente a nyelvét, hogy vajon ki lesz az utódja. Végül Raf Simons belga tervező kapta a megtiszteltetést (ő amúgy a Christian Dior mellett kreatív igazgatója a Jil Sander, a Raf Simons és a Raf by Raf Simons márkáknak)

Giventisci – úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak a nagy francia haute couture divatházak kontroverszeiről szól. Riccardo Tisci, a Givenchy kreatív igazgatója is bevállalt egy merész húzást: a 2010 őszi-téli bemutatón az egyik modellnek a hosszú ideje személyi asszisztenseként dolgozó Lea T-t választotta, aki nem mellesleg transszexuális és eredetileg Leo T volt. Emellett még Tisci volt az is, aki a Visionaire magazin hatvanadik, Religion című kiadásának kreatívja volt, és hatalmas port kavart a vallásos, keresztény és bibliai témákat újragondoló fotósorozata (képek pl. itt)

forrás: trendhunter és a high fashion napi pletykái

Fel a kalapokkal!

csütörtök, július 2nd, 2009

Nem tudom elfogadni, hogy azért nem hordunk kalapot, mert errefelé nem szokás. Ha így van, akkor miért nem teremtünk szokást belőle? Hiszen a kalap is öltöztet, mint minden kiegészítő, és emellett hatásos napvédő nyáron. A szokás-teremtéshez akár az idei nyári kollekciók is kiindulópontként szolgálhatnak, hiszen bő választékot kínálnak a divattervezők.
Gucci például idén nyáron a Trilby kalapra esküszik: ez a kollekció visszatérő eleme.

Emanuel Ungaronál pedig a gengszter kalap telepedett rá az egész kollekcióra.

Ralph Laurennál a kalapnak ezer arca van, hol elegáns, hol sportos, és mindig izgalmas.

Jean Paul Gaultier engem ezúttal is elbűvölt az Hermés-kreációkkal.

Az Hermés darabjaival még a cowboy kalapot is szívesen viselném, pedig ezt tartom az egyiknek abból a kevés kalapfajtából, amelyet még gondolatban sem tennék a fejemre.

John Galliano a Dior-háznak a legelegánsabb női fejfedőket tervezte erre a nyárra.

Ez a zseniális designer a saját divatháza kollekciójához viszont teljesen átengedte magát a költészetnek.

Ha kalapkölteményekről van szó, a kritikusok szerint az idei legszebbeket Chanel Haute Couture kollekciójában találjuk meg.

Ennél, igaz, sokkal hordhatóbb a Chanel Croisiere kalapja.

A kalapkölteményeket nem könnyű hordani. Ezekkel üzentet fogalmaznak meg a viselőik. Emellett az ennyire feltűnő darabokhoz bátorság is kell. Talán az ascoti derby az, ahol a kalapcsodákat nem bátorság kérdése felvenni. Íme néhány az idei parádéról:

(K.Gy.)

Kiss Boglárka: van, hogy ötpercenként kényszerít valami a stílusváltásra

csütörtök, április 9th, 2009

Gardrób sorozatunkban most Kiss Boglárka, a kolozsvári Sapientia Fotóművészet, filmművészet és média szak negyedéves hallgatójának szekrényében turkáltunk, és igazán merész darabokat találtunk.

Honnan vásárolod a ruháidat? Melyek a tuti helyek?

Minden turkáló és minden ócskapiac tuti hely, nem is kell vásárolni hozzá, elég, ha végignézem a vicces, régi szabású ruhákat és jókedvem lesz tőle. Ha pedig kitalálom, hogy valami tényleg retrót szeretnék, sehol máshol meg nem kapom, csak ezeken a helyeken. Ilyen példul a nagyváradi ócskapiac. Néha meg tudom győzni édesanyámat, hogy varrjon nekem valamit. A legutóbbi ilyen eset a fehér tüllszoknyám volt.

Sok csillogó, aranyozott-ezüstös ruhadarab lóg a szekrényedben, miért vonzódsz hozzájuk?

Ha hinnék a buddhizmusban, akkor meggyőződésem lenne, hogy előző életemben valami szarkaféle voltam. Nem nagyon tudom másként megmagyarázni ezt a fura vonzalmat a fénylő tárgyak és a csillogás iránt.

Ha lehetőséged lenne rá, melyik designertől vásárolnál, kinek a kreációi tetszenek?

Ha rengeteg pénzem és lehetőségem lenne rá, akkor Dior kosztűmöket vásárolnék, az ötvenes évekből, illetve a húszas évek Chanel ruháira is költenék néhány ezer eurót. Ezeken kívűl nagyon szeretnék egy teljesen kortárs Zara selyeminget.

Fontosak számodra a kiegészítők?

Előfordul, hogy nem mindig van hangulatom kitalálni, mi legyen az aznapi összeállítás, ilyenkor jó ha van néhany kiegészítő, amivel bármilyen ruhát fel lehet dobni. Szúrható, csatolható, akasztható, tekerhető, csillogó-villogó, színes izék, gombok, fülbevalók, harisnyák, brossok, nyakláncok, karkötők, napszemüvegek.

Nincsenek bevállt helyek, ahonnan beszerezhetőek, a bolhapiacok és a kínai üzletek ugyanolyan jó lelőhelynek bizonyultak számomra. De van amikor csak beléjük botlok, egy budapesti szemeteskukában (a legnagyobb és legretrósabb napszemüvegem egy öreg néni hagyatékából származik), vagy New York utcáin (műanyag karkötők, nyakláncok).

New York-ban nem hagyományos módon jutottál hozzájuk…

Miutan végigfényképeztük a Time Square-t az egyik metróállomás mögött megpillantottunk egy rakás műanyag zsákot, amelyekben egy koldus kutatott. Odamentünk, megnéztük mi is, és kiderült, hogy leárazott bizsukat és szemüvegeket dobtak ki. A koldussal való egyezkedés után mi is kukázhattunk a zsákmányból.

Hogyan jellemeznéd a saját stílusodat és mennyire változik az évek során?

Saját stílus? Ez szerintem túlságosan merész és nagyképű megfogalmazás. Valami hangulattól függő eklektikus masszának nevezném leginkább. Ami pedig a változást illeti… hááát… nem évek kellenek, hanem napok, de van olyan reggel, amikor ötpercenként kényszerít valami a stílusváltásra.

Ebből, és az emiatt felgyülemlett ruhaáradatból pedig a Sapientiás forgatások is profitálnak, mivel az évfolyamon készült legtöbb filmben fel-fel bukkannak a ruháim.

[gg]