Grafit, ecset és egyebek: Interjú Sápi Beáta divatillusztrátorral

Ági, 2014. május 19. hétfő

Tehetséges, fiatal és “sütinként építi a mézeskalácsvárát”. Rajzait gyakran magyarországi divatmagazinok oldalain láthattuk és álma, hogy egyszer a Vogue-ban is szembetalálkozzon munkáival. De ne ugorjunk ennyire előre, dobpergést kérek kedves olvasó, interjú következik!

Nem mással hozott össze a sors, és nem utolsó sorban a világháló, mint Sápi Beátával, aki 2012-ben elnyerte “Az Év Divatillusztrátora” címet Magyarországon. Kiállításait és munkáit nem egy helyen csodálhattuk meg, vágjunk is bele.

Pinkdáma: Naponta alkotsz, rajzolsz, de érdekelne, hogy honnan is indultál és a hobbyból hogyan lett szakma és karrier?

Sápi Beáta: Gyerekkorom óta rajzolok. Mindig is tudtam, hogy művészettel szeretnék foglalkozni, az, hogy pontosan melyik területen, idő közben alakult ki. A nagyjából szokásosnak mondható utat jártam végig: elvégeztem a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, utána pedig látványtervezőnek tanultam az egyetemen. A jelmeztervezői tanulmányok hatására kezdtem el divatillusztrációkkal foglalkozni.

Azzal foglalkozni, amit szeretsz egy kiváltság, de hogyan figyelt fel rád a divatvilág, hogyan kerültél berkeibe?

Kemény munkával és kitartással értem el a mostani állapotot. Minden újabb lépcsőfokért megküzdöttem,  és bíztam a portfóliómban.

Sok munkádat láttam, kíváncsi lennék melyek azok, amelyek közel vagy legalábbis közelebb állnak a szívedhez?

Nagyon szeretem a magazinokkal való együttműködést, és bár minden munkámhoz kötődöm, a La Femme magazinnak készített rajzaim nagyon kedvesek számomra. Ezenkívül  a nem megrendelésre készülő munkáiból is néhány közelebb áll hozzám, pl. a Fény-Szőtt-Test kiállításon szereplő Istennő sorozatomra szívesen nézek vissza.

Rajzaid különböző magazinokban tűnnek fel, kikkel dolgoztál eddig együtt és hol szeretnéd viszont látni alkotásaidat?

Nagy öröm számomra, hogy a Maxima, Joy, Marie Claire, La Femme magazinokban szerepeltek a rajzaim.  Ezek mellett pedig szívesen látnám viszont a rajzokat pl. a Vogue oldalain. De azért az még odébb van, addig még sokat kell dolgozni.

Rajzaidon ötvözöd a technikákat, melyek azok, amivel szívesebben dolgozol?

Többnyire festékeket, akvarellt, temperát használok. A hagyományos technikákat keverem a digitálissal, így előfordul, hogy a végleges kép 3-4 különböző rajzból van összerakva. Szeretek kísérletezni a megjelenítési módokkal, a válaszott eszközt a téma határozza meg.

Több munkádon szerepel ruha vagy kozmetikum márka, hogyan találnak rád ezek a kollaborációk vagy hogyan találsz te rájuk?

A sors útjai kifürkészhetetlenek… ez egy kölcsönös folyamat, van hogy én találok rá valamire, van hogy engem keresnek meg. Ha valakivel dolgom van, azzal  úgyis találkozni fogok.

És ha már a ruhákról beszélünk, mi a számodra legfontosabb alapkövetelmény?

Általában a kényelem az első, ezért minden ruhám  ennek megfelelő. Inkább kiegészítőkhöz kötődöm, azokat könnyebb variálni. És hogy jól alakuljon egy nap, mindig kell egy pici csillogás: egy pici kő, egy kis fülbevaló.

Napjainkban szinte lehetetlen kitörni az internet vonzásköréből, mindenkinek vannak olyan oldalai, ahova rendszeresen visszajár. Neked melyek ezek, legyen itt szó akár szakmai, akár divatinspirációról?

Sokszor nézek nemzetközi és magyar oldalakat is, inkább azokat kedvelem, ahol jó minőségű , igényes fotók vannak. Nem tudnék kiemelni kedvencet, mert minden oldalt más miatt nézek: van ahol jók a mozdulatok, van ahol sok a közeli arc, és van ahol jól ábrázolnak egy-egy hangulatot… hogy melyiket nyitom meg, attól függ mit keresek éppen.

Ismerve a művészek életfomáját, rá kell, hogy kérdezzek, nappali vagy éjszakai bagoly vagy?

Nálam általában nehezen indul a nap, a reggel az egy hosszú folyamat. Napközben vagy a munkának azt a részét  intézem, ami nem a művészettel kapcsolatos, vagy van hogy ilyenkor is haladok a képekkel. Mégis alkotni este tudok jobban. (Pedig természetes fénynél jobb lenne.)

Kanyarodjunk egy kicsit vissza, hogyan fogalmazódott meg benned kiállításaid koncepciója?

Az első komolyabb kiállításomra pályázat útján került sor, a kiállított anyag az akkori festményeimből lett válogatva. A Fény-Szőtt-Test kiállításon pedig a cím határozta meg a koncepciót, ezért készült az Istennő sorozat. Mindkét kiállítás a Melange Galériában volt látható. De ezeken kívül több eseményen és rendezvényen is szerepelt tőlem 1-1 kép.

Sok mindent elértél eddig, de milyen cél(ok) lebegnek még a szemed előtt, hova/meddig szeretnél eljutni?

Szeretnék még több emberhez eljutni itthon is és külföldön is. Túl nagy célokra szándékosan nem gondolok, mert elvonják a figyelmem a kis lépésekről. Így most arra koncentrálok, hogy minden nap meglegyen az aznapra kitűzött feladat, sütinként építem a mézeskalácsvárat.

Még egy kérdésem lenne, milyen tanácsaid vannak azoknak a kezdőknek vagy pályaválasztóknak, akik a divatszakma ezek ága felé kacsintgatnak?

Nem kell annyira komolyan venni semmit, azt kell csinálni, amit szeretsz, a többi meg jön magától (vagy nem), akkor meg mást kell választani.

Köszönöm Beátának, hogy válaszolt kérdéseimre, remélem, hogy nektek is tetszettek az általa készített képek és illusztrációk.

Ha többet szeretnétek tudni róla és alkotásairól, felkereshetitek az alábbi oldalakon:

Címkék: , , , , , , , , , ,