Arhívum: Divat és művészet kategória

Divatbemutató a Várkert bazárban? Igen, újra megtörtént! Ezeket láttam

hétfő, november 5th, 2018

A hétvégén második alkalommal is ellátogattam a Budapest Central European Fashion Weekre. A Várkert bazárban szervezett, kitűnő hangulatú bemutatókról hoztam egy kis ízelítőt.

És hát milyen is lesz a bemutatott márkák tavasz-nyári kollekciója?

Először is színes, nagyon sok bemutatón domináltak az erős színek, például a kanárisárga, vagy az élénk narancssárga. Emellett minden egyenes ruhadarab olyan motívumokkal, szabással volt elkészítve, hogy viselője még egy szürke tavaszi estén se vegyüljön el a fast-fashion kavalkádban. A márkák túlnyomó része ready to wear kollekciót mutatott be, ezért még a divat világába kevésbé beavatott szemek is élvezték a divatbemutatókat.

 

Egy fontos újítás a májusi bemutatókhoz képest, az a nézőtér kialakítása volt. Májusban az őszi-téli kollekciót csak pillanatokig láthattuk, mert a nézőtér kialakítása kör alakú volt, most viszont több szektorra osztották a teret, s hosszan vonultak a kifutón a modellek. Így a bemutatott ruhákat is sikerült jobban megcsodálni, egyszer közelebbről láttuk, egyszer távolabbról. Picit fotózni is könnyebb volt.

Az előtérben felállított standok mellett egy külön pop-up store-t is berendeztek azok számára, akik különleges ruhákat szeretnének vásárolni a divatbemutatón megjelenő márkáktól.

A divatbemutatók utáni partikat az Ötkertben tartották. A rendezvény nagy előnye, hogy az ember személyesen találkozhat különböző hírességekkel, és szóba is tud velük elegyedni, hiszen az egész rendezvény hangulata családias, közvetlen.

A bemutatókon a kezdők mellett ismertebb tervezők ruháiban is felvonultak a modellek, láthattuk Zoób Katti ruháit, a Nanushka új kollekcióját, illetve a Celeni új kreációt is. Emellett helyet kaptak kisebb tervezők is, mint például a Romani Design, amelynek a ruháit a színes roma viselet ihleti.

Az eseményen sok nagyon elismert influencer és újságíró is megjelent, meghívták például Bryanboyt, akinek az instagramja, több, mint 650.000 követőt számlál. Bryan a Nanushka ruháit viselte (legalábbis ezt reklámozta Instagram oldalán).

View this post on Instagram

Budapest vibes 🇭🇺 🇭🇺 🇭🇺 #BCEFW

A post shared by Bryanboy (@bryanboycom) on

Vele még nekem is sikerült egy közös képet lőni.

De ott volt Savinachaiyj is.  Ő is a Nanushka ruháit reklámozta.

Természetesen most is ott volt a nagykárolyi vlogger lány, Dragos Karin. Ő Abodi Dóra ruháit hordta a bemutatók alatt.

Ott volt a  jelenleg Düsseldorfban élő Gutu Beatrice, de nem tudjuk, sajnos, hogy mit viselt.

View this post on Instagram

Cruising on Danube 👁⚓️ #bcefw

A post shared by Beatrice Gutu (@beatrice.gutu) on

A lengyel Vogue szerkesztője, Asia Typek is ott volt Budapesten, akinek a beszámolója itt olvasható.

View this post on Instagram

Be a @nanushka girl .., Budapest

A post shared by 📷 by Asia Typek (@asiatypek) on

Az olasz Vogue szerkesztőjének, Alberto Calabresének a cikke pedig  itt érhető el.

Meghívták az Olaszországban élő Orazio Scelsát, akinek “csak” 15 ezer követője van az Instagramon:

És a  rendezvény házigazdája Epres Panni volt. Panni Tomcsányi Dóri által tervezett ruhákat viselte.

Tamás Endre

Az első erdélyi magyar divattervező a BCEFW-n: Ferencz Borbála

csütörtök, november 1st, 2018

A budapesti divathét Young Talents programjában bemutatták a marosvásárhelyi születésű Ferencz Bori diplomakollekcióját. Nagy sikernek örvendett.

Bori 2018-ban végzett a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetemen (UAD), júliusban be is mutattuk a diplomakollekcióját.  Emellett tavaly novemberben is írtunk róla az In Extenso által szervezett verseny kapcsán. Most pedig újra feltűnt, ez alkalommal Pesten, a BCEFW első napján. Lelkesen fogadta a magyarországi közönség az ingruháit.

Kollekciója alapanyaga ócskapiacról és second hand üzletekből származik. Ezekkel akarja felhívni a közönség figyelmét a divatipar káros hatásaira. A munkafolyamatok egy részét Instagram oldalán meg is osztotta követőivel.

View this post on Instagram

#trash #texturebomb #inspiration

A post shared by ferenczborbala (@b_o_r_b_a_l_a_) on

Bori annak is köszönheti a divathéten való a részvételt, hogy a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyik szakkollégiumának, a MarkeTeamnek a divatipari kutatását nagyban elősegítette.

Kérdésünkre, hogy milyen érzés volt bemutatni a saját kollekcióját a nagyközönség előtt, azt válaszolta:

Nagyszerű lehetőség volt a BCEFW- en bemutatkozni. Megtapasztalhattam egy nagy volumenű divatrendezvényen való részvétel velejáróit, az előkészületektől a backstage munkálatokig. Alkalmam nyílt találkozni a többi designerrel, ismerkedni a modellekkel, sminkesekkel fotósokkal, illetve feedback-et kaphattam a szakmabéliektől, szervezőktől, bloggerektől. Nem beszélve arról, hogy egy nemzetközi közönség előtt mutathattam be a munkáimat.

Bori diplomakollekciójára a budapesti divathét szervezői mellett a romániai szakma is felfigyelt, az idei Elle Magazin a legjobb fiatal tervező díjára jelölte. Szavazni rá ezen a linken lehet november 12.-ig.

Fotók:  Fülöp-Pál Ábel

Férfiaknak szánt kollekciót készített szemétből Ferencz Bori, ezzel (is) felforgatná a divatot

péntek, július 20th, 2018

Jelenleg az Electric Castle divatsarkában találkozhatunk a marosvásárhelyi Ferencz Borival, ott árulja műanyagból készített fülbevalóit, illetve (leginkább csak megmutatja) a legutóbbi diplomakollekciójának darabjait. Bár valószínűleg ezen az esős fesztiválon talán még vevője is lenne a főleg átlátszó műanyagból készült kabátoknak, ő most inkább csak megmutatni szeretné. Itt kerestük meg mi is.

A Fashion & Design Unplugged sátrában mutatja a legfrissebb, The Return of The Shreds kollekcióját

A kollekcióiról (pontosabban egy tervéről, amelyet egy versenyre készített) már korábban is írtunk cikket, és most, hogy az UAD-gálán bemutatták a legújabb kollekcióját, elérkezettnek láttuk az időt, hogy egy kicsit részletesebben is megmutassuk a munkáit, amelyet főleg férfiaknak készít. Erről is kérdeztük először.

“Sokkal érdekesebbnek találtam a férfi divatot, mint a nőit. A nőiben már szinte mindent megalkottak, a férfi divatnak viszont még nagyon sok olyan korlátja van, amit le lehet építeni. Amúgy sem magunkra szoktunk tervezni, a női divattervezők sem a saját alakjukra terveznek, hanem a kifutón is látható sovány modellekre. Általában szakadék van az öltözködésünk és a tervezett ruhák között. Annyiban lehet nehezebb férfinak tervezni, hogy sokkal több társadalmi megkötése van a férfidivatnak” – mondta.

Elmondása szerint kifejezetten szeret zsonglőrködni a társadalmi megkötöttségekkel, azokra reagálni, felrúgni vagy nem felrúgni azokat, mert így tud üzeneteket, koncepciót társítani a kollekciója mellé, és így tud olyan ruhákat kitalálni, amiket nem nagyon láttunk eddig. “Hogyan nézne ki a férfi estélyi ruha? A történelemből lehetnek példáink, amiből kiindulhatunk, de a 20. században már nem nagyon létezett” – vette fel egy férfi estélyi ötletét. A legújabb kollekciójában is olyan ruhadarabokat tervezett, amelyeket eddig főleg a nők viseltek; férfiakon még nem igazán lehetett olyan inget látni, amely annyira hosszú, hogy már ruha, és nem kell alá semmit venni. “Én nyitott vagyok” – jegyzi meg.

Ferencz Borbála

“Én még azért vállalhatom be ezt a témát, mert diák vagyok. Úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz a folytatásban, de ameddig megtehetem, a legmeredekebb ötleteket is szeretném megvalósítani. Azt nem tudom, hogy a jövőben mennyit tudok hétköznapi kollekciókba átültetni. Másrészt az egyetemi kollekcióknál gyakran a kifutóra, a koncepcióra és az üzenetre koncentrálunk, és ehhez tökéletes alapanyag a férfidivatnak a ki- és befordítása” – reagált arra felvetésre, hogy miért nem a nőknek tervez estélyi ruhákat, miért választotta a nehezebbnek tűnő férfi divattervezést annak ellenére, hogy pl. egy bukaresti üzlet tulajdonosa is figyelmeztette már arra, hogy “a homofóbia miatt képtelenség eladni a férfi ruhákat Romániában.”

“Az a néhány ember, aki érdeklődik a téma iránt, vagányan szeretne öltözködni, az megtalálja a személyre szabott ruhákat. A tömegek nem vállalják be. Nekem az nem éri meg, hogy egyszerű inget gyártsak, mert nem tudom felvenni a versenyt a Zarával és társaival. A román dizájnerek közül éppen ezért nagyon kevesen foglalkoznak férfi divattal” – mondta.

Már az alapképzés utáni diplomamunkája is egy férfiaknak szánt kollekció volt. “A férfiideál változásait próbáltam körbejárni. A nőideál elég látványos utat járt be az elmúlt évszázadban, ami a ruhák terén is látványos volt, a fűzőtől eljutottunk a miniszoknyáig és a farmernadrágig. Ehhez képest a férfi divat alig változott, néha szűkebbek, néha bővebbek voltak a nadrágok, de nagy változás nem volt. Továbbra is a zakó maradt a formális viselet. Most a nagy nemzetközi divatházak kifutóin már változik, és általában ami a kifutón történik, az előbb vagy utóbb a hétköznapi viseletben is megjelenik” – magyarázta.

Az alapképzés diplomamunka kollekciójának (Sons of Cephissus) egyik darabja

Sons of Cephissus kollekció

Elmondása szerint nem női ruhába akarta a modelljeit öltöztetni, hanem inkább új lehetőségeket keresett. A klasszikus motoros férfiviseletet alakította át olyan szempontok szerint, amelyek egyáltalán nem hagyományosak a férfidivatban. “Például óriási kivágásokat tettem a vállra. A férfi divatban nem szokás dicsekedni a vállakkal. Már azt megszólják, akinek túl nagy a dekoltázsa. Persze vannak az ujjatlan atléták, de azt csak ritkán, a legmelegebb nyári időben viselik a férfiak. Ezzel szemben egy olyan estélyi ruha, amiből kilátszik a nőnek a válla, teljesen bevett, külön szépnek számít. Ezekkel a gondolatokkal játszottam el, hogy miért nem látunk soha egy férfi combot, hasat vagy vállat” – mesélte az akkori diplomakollekciójáról.

A magiszteri munkájában a férfiruhák iránti szenvedélyét egy másik érdeklődési területével, az újrahasznosítással ötvözte. Egy pécsi Erasmusos áthallgatás hatására kezdett el kerámia ékszereket gyártani, amit követett süthető gyurma, majd az újrahasznosítható műanyag.

Újrahasznosított műanyagból készített fülbevalói

“Pécsen volt egy lány, aki porcelán és kerámia gyűrűket készített, és nagyon tettszettek. Amikor hazajöttem, hiányzott a kerámia, amivel Pécsen foglalkoztam, de olyan körülményeket, amelyek az ottani egyetemen megvoltak, itthon esélyem se volt megvalósítani, minimum 800 fokra kemencét nem tudok otthon felfűteni. Ezért vettem süthető gyurmát, aminek ráadásul tettszettek az élénk színei is. Azokat az ékszereimet akartak először megvásárolni az emberek. Az újrahasznosítás meg onnan jött, hogy sajnáltam kiadni a pénzt gyurmára. Néztem, hogy annyi műanyagot kihajítunk, én meg veszem a gyurmát. Akkor kezdtem el kísérletezni a műanyaggal. A Youtube-on láttam olyan videókat, ahol megolvasztják a dugókat, és mindenfélét készítenek belőle. Nagyon sokat kísérleteztem, édesanyám tudná csak elmondani, hány edényt ragasztottam össze, amikor az olvadt műanyag kilapításával próbálkoztam. Azóta a kolozsvári keramikusokat is megtaláltam, és készítettem már kerámia ékszereket is” – nyilatkozta.

A mostani kollekciójának minden szettje egy saját printek alapján készült ingruhából és egy teljesen egyedi kabátból áll. Az ingruhák a kollekció viselhetőbb darabjai, ezekből utánagyártatni is lehet, ha igény van rá. A kabátok ezzel szemben egyediek, főleg átlátszó műanyag közé vart szemétből készülnek. “A bonjaimtól és vonatjegyeimtől kezdve a ruhák szabásakor keletkezett anyagdarabokig sok mindent belevarrtam”. Amelyek pedig nem átlátszók, azok anyagmaradékokból, szurkolói sálakból kollázsok.

“Romániában a divattervezés egyébként egy kicsit az újrahasznosítás szintjén működik, alig lehet új anyagokat kapni. Nem az van, hogy megrendelsz egy gyártól egy anyagot, hanem elmegyünk a lerakatba, és felhasználjuk a megmaradt három méternyi érdekes anyagot” – mesélte.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

“Az újrahasznosítás gondolata érdekelt. Borzasztó rendetlen ember vagyok, és azt látom, hogy csak gyűl és gyűl a szemét. A műanyag kapcsán pedig folyton belefutottam abba, hogy miként is néz ki az óceán, a világnak az a szemetes oldala, amiről nem szeretünk beszélni. Ezt szerettem volna valamennyire most láttatni. És a divatipart, amely ezért a leginkább felelős: a fast fashiont. Azt követtem végig, hogy mikor változott meg a divat. Például már az első ipari forradalom idején nagyot zuhant a ruháknak az értéke, már akkor megjelentek a szövőgépek és már akkor lehetett szériában gyártani a ruhákat. És onnan jutottunk el oda, hogy naponta több millió példányban gyárt a H&M, a Zara és a társai” – indokolta  a motivációját, majd beszélt a koncepció kialakításáról is. Egészen a 16-17. századi, puffos ujjú öltözetekig nyúlt vissza a kabátok megalkotásánál, ezeknek a drága ruháknak a sziluettjeit állította kontrasztba az olcsó ruhák jelentette szeméttel.

“Ez a kollekció láttatni akarja a helyzetet. Annyira gyakran hallunk a témáról, viszont nagyon ritka, hogy tényleg történne valami, főleg a nagy cégeknél. Én is vettem a H&M-ből olyan ruhadarabot, amire rá volt írva, hogy újrahasznosított farmerből készült. És lehet, hogy ez igaz, de a gyártási folyamatán nem változtattak, ugyan úgy legyártottak napi 10 millió darabot abból a ruhából Bangladesben. Ezekre pedig akkor is ráteheti az újrahasznosítást jelző címkét, ha annak csak egy darabkája készült újrahasznosított ruhából. Az nem változik, hogy rengeteg fölösleges ruhát legyártanak. Már neve is van a folyamatnak: greenwashing” – magyarázza, majd megjegyzi azt is, hogy a gyártók mellett a fogyasztók hozzáállásán is változtatni kellene.

“Romániában még szinte státusa van a fast fashion üzleteknek; Zaraból vásárolni valami. Finnországban is voltam Erasmusszal, és a lakótársaim biztatására egyszer leárazáskor bementem a Zarába. Úgy nézett ki, mint egy turkáló, minden 3 euróba került. Ott a fast fashion tényleg ennyire fast fashion, az a lényeg, hogy vegyed” – tette még hozzá.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

Bori a kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem mellett sok helyen megfordult, ahogy említettük, tanult már Pécsen, gyakorlatozott Finnországban és Magyarországon is. Sőt, magiszteri képzésre a MOME-ra is jelentkezett, fel is vettek, de végül nem azt választotta, mert mint fogalmazott, nem érezte, hogy támogatnák azt a meredek irányt, amerre menni akart. Ennek kapcsán beszéltünk a kolozsvári divattervezési képzésről is egy keveset.

“(A MOME-n) sokkal gyakorlatiasabb irányt képviselnek, kevésbé szempont a vizualitás. Én az alapképzésemen viszont megálmodni és nem kivitelezni tanultam meg a ruhákat. Itt a felszerelés limitált, Budapesten például kötőgépek és minden más eszköz a rendelkezésemre állt volna. Az anyaghiányt és az egyéb hiányosságokat itt azzal próbáljuk pótolni, hogy mindenfélét igyekszünk kitalálni annak érdekében, hogy minél látványosabb, érdekesebb és egyedibb legyen a kollekciónk” – mondta, majd beszélt általánosan is a kolozsvári képzésről.

Elmondása szerint a kolozsvári egyetemen a legnagyobb hangsúlyt arra fektették, hogy kialakítsanak bennük egy vizuális nyelvezetet, és nem arra, hogy megtanítsák varrni, aminek szerinte tervezési szempontból is megvannak az előnyei. “A tervezésre fektetik a hangsúlyt, tehát egyszer a rajzok, az illusztrációk legyenek meg, és majd csak a konkrét ruhák. A picit talán fektethettek volna nagyobb hangsúlyt a kivitelezésre, mert akkor kevésbé szenvedtem volna a ruhák megvarrásakor, de ha én előre tudom, hogy mennyire macerás egy zakónak a gallérját megvarrni, akkor lehet, nem is fogom megtervezni. Meg is köti az embert, ha tudja, ő kell megvarrja. Diákként nem terveztem volna meg azokat, amiket megterveztem, ha tudom, én kell megvarrjam” – mondta.

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

A The Return of The Shreds kollekció egyik szettje

Unisex ingruha. A tervezőjén legalább annyira jól működik, mint a fiú modelleken

A ’90-es évek divatja másképp: a sötétítőtől a bútorszövetig minden lehet divatos

kedd, február 13th, 2018
Az elmúlt éveknek volt egy divattrendje, amiben az egykori keleti blokk országának öltözködési stílusát használták fel ihletforrásként a tervezők. Ez a ’90-es – és az azt megelőző éveket is részben – megelevenítő posztszovjet/posztszocialista divathullám elég népszerű volt az elmúlt évek nyugat-európai kifutóin, elkezdtek figyelni a térségre, és egy kicsit úgy tűnt, hogy a fél világ úgy akar kinézni, mint a kelet- és közép-európaiak a Szovjetúnió felbomlása előtt és az azt követő néhány évben. Ez a trend volt a kiindulópontja Péter Abigél, a kolozsvári Művészeti és Formatervezői Egyetem tavalyi végzősének is, akinek most bemutatjuk a diplomakollekcióját.

“2016 nyárán voltam Erasmussal gyakornoknak Budapesten, és akkor találkoztam ezzel a posztszocialista divathullámmal. És azzal, hogy egyre menőbb Ukrajnában, Litvániában és más posztszocialista országokban is ez az esztétika, ahol büszkék arra, hogy ők igenis posztszocialista ország. Romániában pedig addig nem igazán láttam ilyen kezdeményezést, és arra gondoltam, hogy megpróbálom akkor én. Igaz, hogy nem volt közvetlen tapasztalatom a nagyon tipikus posztszocialista dolgokban, de azért az én gyerekkoromat is befolyásolta. Biztosan ismered a sifitelős kabátokat, vagy az olyan gagyi másolatokat, mint az Adibas. Az emberek nagyon akartak hasonlítani a nyugathoz, de nem volt pénzük hozzá, és ennek voltak következményei” – mesélte a diplomakollekciójának a sztoriját Abigél.

Azonban mielőtt részletesen beszélnénk a kollekciójáról, érdemes a posztszocialista elemeket ötvöző divathullámról beszélni, aminek az eredete korábbra nyúlik vissza. Általánosan a történelmi korszakra jellemző elemekből épülnek fel ezek a kollekciók, amelyek az akkori politikai, társadalmi és  kulturális berendezkedést idézik. A posztszovjet stílus a grúz Demna Gvasalia és az orosz Gosha Rubchinskiy berobbanásának is betudható. Gosha Rubchinskiy orosz divattervező kissé ironikus módon pont az egykori szovjet, a kapitalizmus ideológiájának szöges ellentétét hirdető hatalom szimbólumaival díszített anorákokat kínál a nyugati világ vásárlóinak igen borsos áron. A Szovjetunióban felnövő grúz Demna Gvasaliát, a Vetements alapítóját, akit a gyerekkorát meghatározó divatnak a kifutóra emelése tett igazán naggyá, és már olyan célebek is viselték a Vetements ruháit, mint Kim Kardashian.

A Vetements 2017-es őszi-téli kollekciójának darabjai

 

Kim Kardadshian és lánya is Vetements ruhában a 2016-os a New York-i divathéten

 

A Vetements 2016/2017-es őszi-téli kollekciójának egy darabja

A jelenleg Londonban élő lengyel Gosia Baczyńska szerint a 89 körül kialakult öltözködési stílust leginkább az fajta “kreativitás” jellemezte, ami a nyugaton meglévő, de a keleti blokk országaiban kevésbé elérhető divat eredményezett. “Az emberek megpróbáltak normális életvitelt kialakítani, a divattervezők megpróbálták követni a nyugat divatvilágát, de kevés nyugati termékhez fértünk hozzá,  így a legtöbben a saját elképzeléseikkel próbálták pótolni azt”- idézi Baczyńskat a BBC, és ennek megvoltak a következményei.

Gosha Rubchinskiy 2015-ös őszi kollekciójának egyik szettje

Gosha Rubchinskiy 2018-as őszi-téli kollekciójának ruhái

Abigél szerint ugyanakkor nem csak a “divattervezésben”, hanem az emberek öltözködésében is megvolt a nyugati cuccok iránti vágyódás. “Az oroszpiacról vásárolt mindenki, mert menőnek tűnt. Látták a tévében, hogy ilyet hordanak az amerikaiak, de nem tudták  felmérni, mert nem volt viszonyítási pontjuk, hogy amit ott kapnak csak egy nagyon gyenge másolata annak, amire igazából vágytak. Ebből alakult ki egy nagyon érdekes esztétika” – idézte fel a ’90-es éveket. Az emberek próbáltak valamit utánozni, de nem volt meg hozzá sem a pénzük, sem az ismeretük. Ebből lett egy giccses színkavalkád, amihez nálunk még az is társult, hogy sokan ragaszkodtak a népies motívumokhoz is, a nyugatinak tűnő dolgokat találtatták a saját nép kultúrájukkal.

“Utcai viseletet akartam készíteni, de abban nem nagyon egyeztek bele a tanáraim, mert az nem igazán kifutóra való, nem elég extra. Ezután kezdtem el gondolkodni valami extrémebben, de így már nem igazán érzem, hogy megtaláltam formailag, kromatikailag azt, amit igazán szerettem volna. Így a végeredmény távol áll az egész az eredeti elképzelésemtől. A nagyon színes dolgokat nem érzem közel magamhoz, a monokróm cuccokat szeretem, de ezt a témát nem lehetett volna úgy feldolgozni. Elég nagy kihívás volt ezért megalkotni, de olyan témát választottam, ami érdekelt, és most is érdekel” –  mondja Abigél az  alkotás nem is olyan egyszerű folyamatáról, hozzátéve, hogy összesen 25 tervet készített, ebből választották ki a vezető tanárával, hogy melyik legyen végül az az öt darab, ami el is készül.

Elmondása szerint színek nélkül is meg lehetett volna csinálni a témát, csak a formáknál és volumeneknél maradva, de azzal épp a korszak lényegét vette volna el, mert akkor nem a formákon volt a hangsúly, hanem sokkal inkább a színeken. Egy monokróm kollekció elvesztette volna a jellegét, ezért döntött végül úgy, hogy beadja a derekát, és olyan értelmezhetetlen színkombináció is lesznek, mint a kék-piros.

Hozzátette azt is, hogy nem használt konkrét tárgyat inspirációs forrásként, amúgy is inkább az absztrakt formákat szereti, mert  ezzel is a korra jellemző fogalmatlanságot, hozzá nem értést próbálta megragadni. “Ennek a témának nagyon sok aspektusa van, de mindent nem sikerült megcsinálni. A dolgozatomban viszont leírtam ezeket. Ezért lett viszont az, hogy egyik darab sem hasonlít a másikhoz. Bár szerettem volna, ha kollekció fílingje lesz, de végül ez nem jött össze” – egészítette még ki. És akkor jöjjön négy darab az ötből.

Kék bársony ruha

1. “Egy olyan sziluettem van, ami az én ízlésemnek formailag mindenféleképpen tetszik, mert olyan, ahogyan én elképzeltem az egészet. Ez a kedvencem, mert látom benne azt a minimalista formát, amit eredetileg én szerettem volna, és amit nagyon nehéz volt összeegyeztetni a témával” – vezeti fel a redőzött kék bársonyból készült ruháját, aminek csak az alját díszítette bársonyból készült fodrokkal. És ez volt a legsikeresebb darab is, rendeltek is már egyet belőle.

Közelebbről

 Az összeállítás másik figyelemre méltó darabja a sötétítő brokátból készült kabát. “A sötétítő anyagnak is van egy ilyen olcsó hangulata, de ezért nem volt olcsó. Abból készítettek ruhát, ami épp találtak, és ilyen volt a sötétítő is, ezért választottam ezt az anyagot” – magyarázta.

Tipikus sötétítő anyag

2. “Szeretek nagyon spontán alkotni, nem rajongom a nagyon pontos, centire kimért dolgokért. Ez a minta egy nagyon spontán kreatív folyamatnak volt az eredménye. Hajgumikat szkenneltem be véletlenszerűen, és azt szerkesztettem és stilizáltam tovább” – mesélte printjének történetét Abigél. A nagy, fodros hajgumi a ’90-es évek divatjának egyik ikonikus romániai darabja, így egyáltalán nem meglepő, hogy végül ehhez nyúlt forrásként. “Végül is a fodros hajgumi is benne van, de nem látszik, hogy abból lett. Ezt szeretem a legjobban, hogy kiindulok valamiből, de a végeredményen már nem látszik, hogy az abból lett, nem is lehet felfedezni benne” – egészítette még ki.

Hajgumi printek

A ruha anyaga szintetikus szatén, egyrészt muszáj volt ezt választani, mert Kolozsváron digital printet csak szintetikus anyagra nyomtatnak, másrészt, ha már szintetikus anyagot kellett választani, akkor olyanra esett a választás, ami gagyin fényes, olcsó érzete van (az szintetikus mindig olcsóbb is, mint a természetes), hogy azért a témához is találjon.

Mozgás közben

Mintha dada lenne

3. “Az volt a célom, hogy nagyon véletlenszerű, nagyon összevissza legyen mindenféle szintetikus anyaggal, egy kicsit olyan, mint a ’90-es évek. Úgy is fel lehetne fogni ezt az egészet, mintha dada lenne, nincs értelme semminek, csak vannak, hogy utaljanak valamire. De nem kell semmi mögöttes értelmet keresni. Ez nem egy koncepcionális darab, inkább csak a hangulatát akarja felidézni a kornak” – mondta, kiegészítve azzal is, hogy bár ezek nem feltétlen hordható darabok, de a jövőben mindenképp olyan darabokat szeretne készíteni.

Bútorszövet

4. “Úgy terveztem, hogy az összes mintát kivarrom flitterrel, csak éppen nem volt már rá időm. A végeredmény viszont szerintem szebb lett így, mintha az egészre flittert varrtam volna. Amúgy nagyon szép a materialitása ennek textilnyomással (gofrírozás) készült szövetnek, ami engem leginkább a fali szőnyegekre, a bútorszövetekre emlékeztet” – mondta.

Önmagában is szép a materialitása

Annak ellenére, hogy végeredmény nem pont olyan lett, mint először eltervezte Abigél elégedett a kollekciójával, ahogy ő mondta, “tapasztalat volt”, és a kolozsvári oktatásban erre szükség van. “Nagyon jó tanárok tanítanak, akik tényleg művészek, viszont alig kapunk gyakorlati oktatás, amivel elmehetük valahová dolgozni. A művészi hátteret és konceptualitást nagyon jól elmagyarázzák, de mi is kell tudjuk dolgozni az anyaggal és a szabásmintával” – mondta a korábban gyakornokként már több műhelyben is megforduló Abigél. Tanult többek között a Nubu és a Mei Kawa műhelyében Budapesten, illetve a csíkszeredai Patzaikin műhelyében is.

“Hivatalosan a tervemet átadom a szabónak, és ő velem együtt elkészíti a szabásmintát, úgy, hogy elmagyarázom az élképzelésem, de a valóságban ez nem így működik, alapszabásmintákat alakítok át. És már nagyon kevés a jó szabó, Magyarországon és Romániában sincsenek. Akik még szabnak, az is egy öregebb korosztály. A fiatalok közül mindenki divattervező akar lenni, és senki nem lesz hivatásos szabó, ami egy teljesen más foglalkozás, más mesterség. Szóval ezért nem árt, ha az ember tud jól szabni” – tette még hozzá.

TIFF-es divat: újra menő a fekete

hétfő, június 12th, 2017

Vasárnap este lejárt a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál tizenhatodik kiadása, ami idén remek lehetőséget adott a sztároknak (de nem csak), hogy kicsípjék magukat, vagy nem. A korábbi években rendre a gáláról mutattunk egy összeállítást, de idén annyira vérszegénynek éreztük a felhozatalt, hogy inkább filmre járó nézőket is mutatunk, plusz romániai divatbloggerek instás posztjaiból is válogattunk.

Először jöjjön Alain Delon, az egykori filmcsillag és szexszimbólum, aki a TIFF vörös szőnyegén is szépen végigparádézott. Olyan nagyon sokat nincs amit mondani öltönyéről, legfeljebb annyit, hogy valamikor a 2000-es évek elején még jó lehetett rá, de azóta megtöpörödött, most határozottan nagy neki.

A gála előtt Tudor Giurgiuval

A gála előtt Tudor Giurgiuval

Az életműdíj átvétele után Oana Pelea színésznővel

Az életműdíj átvétele után Oana Pelea színésznővel

Középen a Pro TV híradójának bemondója, Amalia Enache, aki a babáját is elhozta a gálára

Középen a Pro TV híradójának bemondója, Amalia Enache, aki a babáját is elhozta a gálára

A Simulaton versenyfilm stábja, jobb oldalt a rendező, Abed Abest

A Simulation iráni versenyfilm stábja, jobb oldalt a rendező, Abed Abest

A félszemű király spanyol versenyfilm rendezője, Marc Crehuet nem izgult nagyon rá az öltözkodés témára

A félszemű király spanyol versenyfilm rendezője, Marc Crehuet nem izgult nagyon rá az öltözködés témára

De az osztrák Wilde Maus stábja se nagyon

De az osztrák Wilde Maus stábja se nagyon

Tudjátok kivel fényképezkedik Tudor Giurgiu fesztiváligazgató? Pedig már a zakóból ki lehetne találni, amilyen unalmas. Ionuț Vulpescu kulturális miniszter az

Tudjátok kivel fényképezkedik Tudor Giurgiu fesztiváligazgató? Pedig már a zakóból ki lehetne találni, amilyen unalmas. Ionuț Vulpescu kulturális miniszter az

Őket nem ismerjük, de elég decensek, és határozottan arról szólnak, amiről a cím

Őket nem ismerjük, de elég decensek, és határozottan arról szólnak, amiről a cím

Na meg ez is

Na meg ez is

A 10 pentru film résztvevői: Hladik Richard, Radu Lărgeanu, Anca Loghin, Korpos András, Carmen Florescu, Alexandru Voicu ...

A 10 pentru film résztvevői: Hladik Richard, Radu Lărgeanu, Anca Loghin, Korpos András, Carmen Florescu, Alexandru Voicu …

... Emilia Bebu, Lucian Pavel, Eduard Trifa és Amalia Ciolan

… Emilia Bebu, Lucian Pavel, Eduard Trifa és Amalia Ciolan

A TIFF egyik arca, Cristian Grindean és egy számunkra ismeretlen nő

A TIFF egyik arca, Cristian Grindean és egy számunkra ismeretlen nő

Oana Giurgiu (jobbról) számunkra ismeretlenekkel

Oana Giurgiu (jobbról) számunkra ismeretlenekkel

A nem túl meggyőző vörös szőnyeg után jöjjön a filmek közönsége. Itt már sokkal több színnel és bátorsággal találkozunk, egyáltalán nem átlagos esetek.

IMG_0342

IMG_0331

IMG_0324

IMG_0656

IMG_0653

IMG_0335

A TIFF tipikusan az az esemény, ahol a román elit szereti megmutatni magát, így jutottak el a Pinkdámán már többször is bemutatott divatbloggerek a fesztiválra.

About last night wearing @sayisaakw dress ( @fabmuse_diana is wearing @marialuciahohan24 dress) @tiffromania

A post shared by Alina Tanasa🦄FabulousMuses.Net (@fabmuse_alina) on

#TiffGala avec husband

A post shared by Diana Enciu👁‍🗨Fabulous Muse (@fabmuse_diana) on